Volt kollégám, Tamás, orvos, a gyógyszereladás tapasztalt értője akart találkozni velem. “Üzlet, de nem mondja meg, miféle”. Örültem, hogy újra látom, meg az üzletet sem bántam volna, mert az utóbbi hónapokban nagyon az írás felé tolódtam el. Gyanakodhattam volna. Az előre meg nem jelölt üzleti célú találkozás mindig ugyanazt rejti: beszervezési kisérletet. A legtöbbször életbiztosítással kombinált befektetésbe vagy egy “értékesítési hálózatba” (értsd multi-level marketing).Az MLM fogyasztási kultúránk igazi rákfenéje. Úgy terjed, mint a rák: az egyik sejt a másiknak adja át a pusztító programot. Az MLM világklub elméleti nagyágyúja a Network TwentyOne, már két évtizede szórja a világot “minőségi eladástámogató anyagaival, és segíti ügyfeleinek emberi és szakmai fejlődését annak érdekében, hogy értéket adhassanak másoknak”.Mármost, miért Hálózat Huszonegy? A Huszonegyedik század példaadó hálózata? Errefelé megy a világ valóban? Hogy mik is ezek az értékek, azt most megtudhatom, Robert T. Kiyosaki egyik főművéből, amelyet a találkozás egyetlen eredményeként hoztam magammal. A hálózat tagjai a valóságukat meghatározó alapértékeket szerezhetnek meg a világ legjobb üzleti oktató kazettáiról, ez megváltoztatja életünket. “Ugyanabba fektethetünk, mint a gazdagok és megvalósíthatjuk álmainkat.” Hűbakker!
Álmaink a nagybefektetés és a pénzbe fulladás!
Ezúton üzenem mindenkinek, hogy csak egy azaz egy és pontosan egy valóság van! Mindenkinek kell, hogy legyen elég ennivalója, vacka, néhány ember, akivel bensőséges viszonyban van és elég sok és érdekes dolga ahhoz, hogy ez kitöltse az életét, amely mindenképen rövid és a nyűgös öregségbe torkollik. Sem jövedelmünk, sem vásárlásaink nem teszik át másik világba a fogyasztásainkat és emberi kapcsolatainkat sem. Az MLM-be való bekapcsolódás akármekkora jövedelem mellett is sivár. Ha egy szervezet már végtelenül nagyra nő, akkor végtelenül sivár. 1984 - a 21. században.
A piramisos eladás szabályait pedig pedig az amerikai középosztály szíve vérével írták az oktatóanyagok gyémántos lapjaira.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke egy ideig Steve Van Andle, az Amway egyik alapítója volt, a Kamara üléseit az AmWay-teremben tartották. AmWay eredeti jelentése American Way. 2000 után a nem mindenki számára jól csengő nevet Quixtarra változttatták, de aztán visszatértek az Amwayhez. Az AmWay pedig az Office Depot, a Barnes and Nobles, és a Dell meghatározó vevője. Rossz az, aki rosszra gondol!
Egy marketingprofesszor elmélete szerint a legális üzleti hálózatot és a piramisjátékot az különbözteti meg, hogy a beszervezésért lehet-e jutalékot kapni, vagy csak a beszervezettek által eladott áruk árából részesedni. Az amerikai kereskedelmi törvények a külsőknek való eladás bizonyos részarányát követelik meg. Az Amway és sok hasonló hálózat számára persze ez is necces, a hálózat forgalmának 80%-át saját tagjaival bonyolítja. Az igazi kereseti lehetőség pedig a
“motívációs” kazetták és “pozitív” könyvek kiapadhatatlan tengere.
Az a legfontosabb angolszász-amerikai exportcikk, amellyel a világháború óta elöntötték a világot, a szabadverseny-szabad növekedés-szabad szólás nagy háromsága. Ez a kivitel tulajdonképpen térítés, a hit tűzzel-vassal való exportja. A gazdasági fölényben való hit tüzével és a katonai arzenál vasával. Térítés, mint a katolikus konkvisztádoroké vagy az igazhit halált megvető harcosaié. Térítés, kufár, mint az Újvilág meghódítása volt. Most India, Kína és Brazília meghódítása. Gyertek alánk a Világpiramisba! S a hit, a szabadverseny-szabad növekedés-szabad szólás csak terjed, csak terjed, terjed.
Pedig a végtelen szabadpiacon az üzlet soha nem más, mint cinikus piramisjáték.
Képzeljünk csak el egy kisvárost, benne száz családdal. Minden család ugyanott veszi a kávéőrleményt és a teát, amit eladdig nem fogyasztottak. A kávé fele cikória, meg még tűzön kiégetett fekete föld, meg egyharmadban importált babkávé. A csomagolás jó, a kávé fogy, élénkítő hatása is van valamennyi. De azért annyira nem jó mindennapra. Néhány hónap érdeklődés után a kávé már nem túl kivánatos. A boltba járó családtagok elmondják a boltban, hogy nekik ebből ennyi elég volt. Ez piac. A boltos fokozatosan növeli a drága import kávé arányát, amíg a fogyasztás nem stabilizálódik. Ehhez az kell, hogy neki megérje, a családnak pedig elég jó legyen.
Mi van azonban akkor, ha elég közel van egy másik kisváros és ott is szabad a vásár? A boltos nyit egy másik boltot és ott is árulja az egyharmados kávét. Mivel a haszna tetemes, könnyedén bővíti az üzletet.
És ha a világ végtelen számú egyformán könyen elérhető kisvárosból áll? A végtelen piacon nem teljesül az emberszabású piac két előfeltétele: a vevő és az eladó személyes találkozása és a kölcsönös átláthatóság. A nagyobb szereplő kettős előnybe kerül: tájékozottabb és nagyobb erőforrásokkal rendelkezik a másik befolyásolására. Azaz a tőle való vásárlást önmagát erősítő tömegjelenséggé teheti. Ekkorra szinte mindenki úgy találja, hogy a fekete földből kiváló aromák oldódnak ki és a magas babkávé arány rontja a főzött ital élvezhetőségét.
A közel végtelen piacon az előbb belépettek hatalmas előnyre tesznek szert. Nevük, tapsztalatuk és tőkéjük van. A szokásrendszer részeivé váltak és nehéz, vagy lehetetlen kicsiben versenyezni velük. A világrendbe bele van építve az elég korán jöttek nagyon hosszú távú gazdagodása és a többiek kiszolgáltatottsága, illetve pénzügyi hátránya. Egyesek mindig jöhetnek új üzleti lehetőségekkel, de ezek megint nagyra nőnek, hatalmas vásárlóerőt kötnek le és csökkentik a többi boldogulni kivánó esélyeit. Az, hogy bárki azonos esélyekkel lehet sikeres - legenda, és az sem igaz, hogy a lehetőségekkel rendelkezők köre idővel bővülne.
Az MLM-piramis az előbb indultak pozíciós előnyének szélsőséges példája. Aki feljebb van a sorban, mindent visz. Egy piramis csúcsán pedig kevés a hely. Egy angol bíróság 2008-as itélete szerint
a tagok 99%-ának nincs nyeresége.
NetworkHuszonEgy-világ rég rácáfolt a jó öreg polgári tisztességre. Ott még kétféle üzlet volt, a tisztességes és a tisztességtelen. Az utóbbi azt jelentette, hogy az egyik fél nem választhatott mást, mint a saját hátrányát vagy nem látta át a hátrányt, amiben része volt. Networkhuszonegyben nyílt meg és tarol a harmadik lehetőség, a személytelen üzlet. Itt az eladó nem ismeri a vevőt, ezért a tisztesség kérdése fel sem merül. Az üzlet gyorsabban terjedhet, mint a hátrányairól szóló információ, a nagyság pedig legitimálja a Kiyosakikat. Gazdagságukat látva megáll az ész, s
a vakok látókká, a hitetlenek hívőkké lesznek.
Ha jót akarsz, maradj meg hitetlen Tamásnak. A tisztesség határáig az üzlet haszonélvezője ismerje szemtől szemben a vevőt. Ami rossz ebből támad, rossz, de nem rákosodik.
Folk György 
Utolsó kommentek