Társaslényeg

Az ember bölcsességének operacionalizált vetülete tertium datur. Ez a formális logika feloldása, amelynek alávetve két egymásnak ellentett fogalompár soha ki nem békülhet. A tertium datur: megnyilvánult bölcsesség ott, ahol nem segít (hanem árt) az iskola.

Az iskolás logikával még fel nem dolgozott valóság azonban egyetlen fogalmi sémát sem követ, és az ember tényleges feladata mindig a számára követhető harmadik út megtalálása.

A logikai ellentétek leírnak valamit, ami életvilágunkban már megjelent, majd gyorsan „kanonizálódnak”, iskolás formát öltenek, és szülőhelyük, a valóság ellen fordulnak, saját kereteik közé igyekeznek kényszeríteni az esetleges, változatos, egyéni, fogalmakkal és a szabályokkal soha meg nem fogható valót.

A tertium datur két szülője, a logika és a dialektika termékeny házasságából származik. A házasságból származó gyermek kitűnően példázza természetét: sem apjával, sem anyjával nem azonos, és ha nevelése jól sikerül, az életben mindkettejükön túlhalad.

Az iskolázottság a tertium datur elfojtásának széles útja. Széles, mert a tanuló könnyen rákeveredik, és hosszan-hosszan ezen haladva szem elől téveszti a határait. 

A tertium non datur legbaljósabb területe az (akadémiai származása miatt súlyosan terhelt) jog. Valami vagy igaz, vagy nem, bűnös vagy nem bűnös, bebörtönöztük vagy nem, kivégezzük vagy nem. A jog a logika finalizmusának áldozata, az eleven valósággal együtt. A jog pedig az állam és a nagyvállalat működésének egyaránt alapja. Az államé pozitíve, az állam azt teszi, amit a jog a számára előír. A nagyvállalaté negatíve: a nagyvállalat mindent megtesz, amit a jog nem tilt meg világosan (kevésbé világos esetekben a nagyvállalat jogászokat, vagyis jogalkalmazást, végső soron jogot vásárol, a jogászati ipart oroszlánrészben a nagyvállalati és befektetési szféra foglalkoztatja, a kisember helyzete hagyományosan joghátrányos: kis ügyéhez képest a jogászat aránytalanul drága).

Álljon itt két erős példa a megnyilvánuló bölcsességre.

A droghasználat a liberális nyugati jogrend egyik különös, gyorsan halmozódó ellenmondásokkal, kártétellel és elfojtással terhelt területe. A drogszabályozás alapja egy indikatív mátrix: természetes anyagfajtánként vegyületenként és alkalmazási területenként tilt vagy enged meg. Heroin: mindig tilos. Alkohol: vezetés és munka közben tilos. Nikotin: a fogyasztó figyelmeztetése mellett mindig szabad. Marihuána (az amszterdami coffee shop szubkultúrán kívül): mindig tilos.

Tertium datur a Washington és Oregon államokban érvényes, nemrég született drogtörvény. A marihuána ugyanis nemcsak igehirdetés, iskolai tanulás, alpinista munka vagy autóvezetés közben kuszálja össze kellemesen, de veszélyesen az elmét, hanem civilizációs betegségeink egész sorára olcsó és mindenütt rendelkezésre álló gyógyszer: nyugtató, étvágy növelő, stressz és migrén enyhítő, használ hányinger, zöldhályog, epilepszia, arthritis, herpesz, reumás betegségek, jó a tüdőre, daganatokat csökkent … 

A (fejlettnek címkézett) kapitalizmus központi ellentétpárja a munka és a szabadidő. Vagy dolgozunk, vagy nem dolgozunk. Ha dolgozunk, gyötrődünk, munkánk gyümölcsén pedig szabadidőt és a szabadidő alatt felélhető javakat vásárolunk. Az élet értelmét a pozitív mérleg adja: többet élvezni a szabad időből, mint amennyit gyötrődni a munkától. Jó élete annak van, aki több munkájával joban keres, vagy több szabadidejét több pénz elköltésével boldogságosabbá teszi. A munka-szabadidő dichotómiát a (fejlettnek címkézett) kapitalizmus egész társadalmi rendszere vési be: ennek értelmében harcolnak a szakszervezetek és a munkaadók, erre alapozódnak az üzletek és a hirdetések, ezen alapszik az erkölcs (munkaidőben engedelmes rab vagy, szabadidőben korlátlan önkiteljesítő), a gazdaságpolitika (növekvő nemzeti jövedelem: kevesebbért termelni és a növekvő többletet a szabadidőben elkölteni).

Ennek a dichotóm logikának ezer közül egyik áldozata a jóízű munkahelyi szex. A patriarchális társadalom nem ismerte ezt az elválasztást: élvezkedtek a gazdák és kézművesek a házicselédekkel, a segédek a gazda feleségével, üzekedtek nyáron az aratók a szénakazalban, a vásárolt kéjnők bujálkodás közben, a katonák a megszállt otthonokban és ha hihetünk a Dekameronnak az apácák hivatásuk betöltése közben a kertésszel egyaránt.

A bináris logika kényszerzubbonyából szabadulva nincs egyirányú fejlődés, amelyben a meghaladott múlt többé nem lehet jelen, amelyben eszmék, társadalmi berendezkedések, technikák és igazságok kölcsönösen kizárják egymást. Az idő pedig nem szigorúan monoton folytonosan előre halad, hanem, nekilódulás, megtorpanás, visszakanyarodás majd ismételt nekilódulás, ugyanarra, most máshogyan.

Dolgozva élvezni, vagyis élvezettel dolgozni: tertium datur.