Folk György 
Az emberi élet a felszinen folyik. A felszin a lét közegeinek határfelülete, a föld vagy a víz élőktől zsúfolt határa a levegővel. A felszinen folyik az örökös gyűrközés a helyért és az élet forrásaiért, a levegőért és a felfalható élő anyagért. Itt minden egymást tépi, tördeli, bomlasztja, öli, porlasztja, emészti és alakítja át. A felszin a múlt még emésztetlen, porló darabjaival van tele. Minden mozog, és lehetetlen messzire látni.
Az embernek azonban erőt adhat a vágy, hogy magát a szertetördelt létezésből kiássa. Ha összefogja és önmaga által meghatározott irányú haladásra készeteti magát, a puszta levéstől elszakadhat. A világos szerkezetek, az elérhető rend feltétele az egynemű közeg. Tiszta közeg, amelyben megtanulsz mozogni, benne használod el minden erődet, s benne mind mélyebbre ásod magad. Lehetőségeid kibontakozásának tere a mélység. Mélység, az embernek feneketlen, a legelszántabbnak is célt tud adni. Ahol a közeggel magad vagy, több vagy mint csak egy élő, aki az élők világát darálja. Mért ülnél hát mindig a porban?
Utolsó kommentek